Ahogyan növünk,úgy kell szépen sorban elválni néhány embertől. Persze nem végleg,csak egy kis időre. Nem tudunk minden nap találkozni és beszélgetni,de a kapcsolatot tartjuk! :') Már van skype,facebook,e-mail és ez megkönnyíti a dolgunkat.! Megyünk majd látogatni,de jön ő is. Most még kicsit nehéz,szokatlan,de így is jó lesz.:) Mindig emlékezni fogunk arra az emberre,aki több éven keresztül támogatott minket és ugyanúgy fogunk felnézni rá,mint mint azelőtt. :) ♥ Köszönünk mindent és hiányozni fog!! :( ♥ :)
Mikor még nem ismertelek a ZENE volt az életem. Aztán jöttél TE. Olyan vagy számomra mint egy dal,egy édes,bársonyos ütem mégis elkötelezett,erős és megváltoztathatatlan kotta. Már nem egy olyan zene ad életerőt,mint amilyet régen hallgattam,hanem egy különleges dal...méghozzá Te,mert te lettél a zeném,ami éltet,felvidít,megvigasztal,szeret,imád,ápol és betakar.:)) <3
Az 1979.-es év egyik reggelén Helen Tillotson öt órakor arra ébredt álmából, hogy valaki erőteljesen kopog lakása ajtaján. Egyszerre csak felismerte, hogy édesanyja szólongatja: "Helen, ott vagy? Eressz be!" Helen gyorsan köntösébe bújt, majd odasietett az ajtóhoz, hogy megtudja, mi a baj.
Édesanyja Mrs. Marjorie Tillotson, aki philadelphiai lakásában éppen az utca túloldalán lakott, szerette volna megtudni, hogy Helen miért kopogott az ajtaján néhány perccel korában.
A huszonhat éves Helen álmosan tájékoztatta anyját, hogy előző este 11-kor feküdt le, és az óta nem is ébredt fel addig, amíg meg nem hallotta anyja kopogását az ajtón.
"De hát láttalak! Beszéltem veled!" - háborgott Mrs. Tillotson. Állítása szerint Helen felszólította, hogy ne kérdezzen semmit, csak azonnal kövesse Őt lakásába.
Hirtelen óriási dörrenés hallatszott kívülről. A két vitatkozó nő az ablakhoz rohant: azt látták, hogy az utca túloldalán lévő ház - melyben Mrs. Tillotson is lakott - romokban áll. Mint később kiderült; gázszivárgás okozta a robbanást, melyet mindössze egyetlen lakó élt túl: Mrs. Tillotson...*
Ha kell megvédenek,bátorítanak,feldobják a kedved,vigasztalnak. Igen,ők a tesók. Mindig ott vannak melletted,amikor a barátaid régen elhagytak! Akkor is ott vannak,ha egy fiú megbántott. Van,hogy néha összeveszünk,de rövid időn belül kibékülünk,hiszen szükségünk van egymásra. Jó velük lenni...mivel már nem laknak velünk,hiányoznak is. Mindig megyek látogatni őket. Ők a legjobb barátaim :) Szeretem őket és büszke vagyok rájuk!!:) ♥
Vihar közeledik. Hideg és hűvös szél fúj. Én is hideg vagyok. Ki vagyok hűlve és nincs itt mellettem,hogy felmelegítsen...tudom,hogy rám gondol. Ez tart életben,nah meg persze az,hogy beszélünk.Így megy ez pár óráig.Nagyon jó vele beszélni. <3 De jobb lenne,ha itt lenne...<3
Lassan éjfél. Már lement faceról,mert álmos volt. Én is az vagyok,de várom,hátha még feljön és rámír. Sajnos nem jön. A hiánya még elviselhetetlenebb. Most nem beszélünk és nem tartja bennem a lelket...tudom,hogy velem álmodik.
Mindjárt hajnali 3. Még mindig nem alszom. Már én is leléptem facebookról,de csak fetrengek az ágyban. Folyton Ő jár az eszemben. Biztosan rólam álmodik. De még mindig hiányzik. Végül feljövök facebookra,mert lehet hogy fent van,de nincs. Még mindig alszik...biztosan mélyen. Aztán kigördül egy könnycsepp. Hiányzik az ölelése,a csókja és mindene. Álomba sírom magam.
Kinyitom a szemem és látom,hogy világosodik. Ilyenkor nyugszom meg,mert tudom,hogy nemsokára felébred és beszélhetünk. De eléggé kimerültem ezért visszaalszom...persze az Ő gondolatával.
Már kipihent vagyok. Nyújtózkodok egyet és ránézek az órára. 10 óra van. Fellépek facebookra a legnagyobb örömmel,hogy végre beszélhetünk. És fent van. Rámírt. Boldog vagyok. Kiderült,hogy Ő sem aludt. Túlságosan hiányoztam neki,ahogyan Ő nekem. Imádom. Minden porcikáját. Nem tudok nélküle élni. Azután csak beszélünk és beszélünk...utána pedig megbeszélünk egy találkát. Önfeledten boldog vagyok. És már nem is fáj annyira.hogy most nincs mellettem. :)) <3
Lassan sajnos vége a nyárnak...bár nem nagyon akarjuk elhinni :P milyen gyorsan elment ez a 2 és fél hónap. Hiányozni fog. A sulit is túl kell még élni. Kicsit azért hiányoznak a sulis ökörködéseink :) Úgyis mindent bepótolunk :D ♥ Jó kis osztály...8. után hiányozni is fog :( Erre mondjuk még nem akarok gondolni :D Ki fogom élvezni ezt az évet!!! Hiszem ezt kell csinálni nem? :D
Hmm...elgondolkoztató ez a szó. Szerintem meg sem lehet mondani,hogy pontosan mit jelent. Mindenkinek más fajta stílusa van és ez a legjobb. Gondolj bele...ha mindenki ugyanúgy öltözködne,beszélne és viselkedne. Elég idegesítő lenne nem? :) Az egyediség tartja össze a világot. Persze,ha bejön egy divat,sok mindenkinek olyan kell,de máshogy áll minden emberen. Ez is azt mutatja,hogy hasonlítunk,viszont nem vagyunk ugyan olyanok...SZERENCSÉRE :D Soha ne csúfolj ki egy gyereket/embert amiatt,hogy a stílusa teljesen más,mint a sajátod! Gondolj bele,hogyha a többiek máshogy öltöznének,akkor Te lennél a különc. Mindenki olyan ruhát vagy kiegészítőt vesz fel,amiben jól érzi magát,nem olyat,ami most "olyan menő". Ha Ő ezt szereti és ebben talált magára,akkor inkább dicsérd meg,hogy milyen jól néz ki. Így az Ő önbizalmát is növeled és kedvesebbnek is fognak tartani :) Néha el kell az ilyen mellékes témákon gondolkodni! Így kívánok nektek jó gondolkodást estére! :) <3 Puszi :*
Hiányzik...igen,nagyon is!! De nem csak nekem...mindenkinek,aki ismerte. Nagyon jó ember volt. Imádtam. Egyre többet gondolok rá...talán még csak most fogtam fel,mi is történt. Csak azt nem értem,miért pont Ő???!!!
Azt mondom mindenkinek: jól vagyok. Közben belül szenvedek. Azt mutatom: erős vagyok. Közben belül szétesek.Közben azt is tudom hogy itt van velem mindig,de ha belegondolok,rájövök,hogy nem látom. Ez a borzalmas. Itt van,de nem látom,nem ölelhetem.:'( Csak azért írom le,mert beszélni nagyon nehéz róla. Egyszerűen lehetetlen. Tudom,hogy már jobb neki. Ettől még nagyon hiányzik. És hiányozni is fog. :'(
SZERETÜNK!
Az ember honnan jött és hova jut el majd?
Mi az a belső tűz, ami még mindig hajt?
Nap alatt járok, Hold alatt álmodom,
Amit Én megkaptam Neked tovább adom.
Könyvekből nem lehet semmit se' tanulni,
Ahogy egy képernyő előtt se vakulni.
Egész nap néznek de semmit se látnak,
Lenézik a mát, mindig holnapra várnak.
Az óra úgy ketyeg, figyeld a hangját,
Légy hát óriás, ne játszd a hangyát!
Fák helyett kamera, föld helyett beton(ok),
Aki gyenge inkább még egy kört benyom.
Példát adsz, annál nincs jobb terv,
Ok van de mégse fogsz fegyvert.
Ha bántanak mégsem gyűlölsz már.
[Nyisd meg az elméd]
Jöjjön aminek jönnie kell,
Magának olvad a lavina a szívében.
Ember az emberre ismer,
Ugorjon vagy eltűnik majd minden a régiben.
Jöjjön aminek jönnie kell,
Isteni terv amit nem állít meg semmi sem.
Az emberből szeretet árad ha lebontja a gátakat
A kőkemény szívében.
A gazdagok miért élnek rnnyire szegényen?
Sajnos nem tudom, ezt Én nem értem.
Talán féltik amit úgy is itt hagynak,
Egész nap vedelnek, mégis tikkadnak.
Fájdalmat szörcsülnek fekete palackból,
Részeggé váltak már a sok haragtól.
Akinek több van vagy akinek kevesebb,
Te hallkan duzzogsz én hangosan nevetek.
Mindennek ára van, mennyit adsz magadért?
Sokat fizetett aki már hazaért.
Megérte vagy sem hiába kérdezed,
Amíg a másik kárát még élvezed.
Az egozimus csak másokkal törődik,
Így ami belül van fel is őrlödik.
Másokra haragszol amiért neked fáj,
Magadnak hazudtál, amikor hazudtál.
Mindenki tükröt tart, ott vagyunk benne.
De ne legyen a te a bajod a másik kedve.
Magára vethet ki nem örül annak,
Hogy a dolgok nem voltak hanem vannak.
A halál egy játék de játszani tudni kell,
Ilyen a jelen akár egy úthenger.
Ugrassz vagy eltapos csak is rajtad áll,
Csak a térképen létezik határ.
Illuzió annyi év mögötted,
A saját nyakad karóhoz kötötted.
Dobom a késem, vigyázz éles!
Az élet fája igen terebélyes.
A nap éppen lemenőben volt...egy szellő rohant át a nádason és felkavarta az ott rejlő nyugalmat. Én pedig ott voltam,abban a hatalmas Balatonban és hagytam,hogy sodorjon. Élveztem,ahogy az apró hullámok megérintik testemet,ahogy a nyugvó nap piros színe végighúzódik a hajamon. Szinte hívogatott befele a nagy víz.Csodás érzés volt,mikor felnéztem az égre és nem egy kusza felhőgombolyagot láttam,hanem a gyönyörű,tiszta,felhő nélküli égboltot. Időnként egy-egy madár szállt el a víz fölött,de engem nem zavartak meg.
A többi ember csak szórakozott a vízben. Nem vették észre,hogy milyen csodás is A Magyarok Tengere. Ha egy kicsit jobban odafigyelnének,gyönyörű dolgokat fedeznének fel. Sajnos mostanság a nyüzsgés,rohanás a megszokott életforma,viszont nem ártana néha lassítani és megnézni,hogy mi is van körülöttünk...:)
