:)

Az ember megérzi,hogyha valaki közeledni szeretne felé. Megérzi,hogyha szeretik,megérzi,hogyha utálják,megérzi,hogyha vonzódnak hozzá és megérzi,hogyha meg akarják csókolni.

Ami egyszer elkezdődött,de még nem lett vége..ami még mindig ott lóg a levegőben és a folytatásra vár. Az az a szörnyű helyzet,amit mindketten akartok. Ott vagytok egymással szemben,egymás szemébe nézve. Egy karnyújtásnyira van tőled. Meg akar csókolni,csillog a szemetek,kívánjátok egymást. Aztán egy pillanat alatt visszatértek a jelenbe,a valóságba. Minden visszatér a kerékvágásba. Te nem vagy az övé és ő sem a tiéd. Maradtok magatokra hagyva,egyedül,de mégis egymásra várva. 

De egy idő múlva ez is megváltozik. Megunjátok a folyamatos várakozást és talán a sarkatokra álltok. Na akkor lesz minden tökéletes és akkor lesz minden úgy,ahogy eredetileg meg volt írva.

https://www.youtube.com/watch?v=450p7goxZqg